Na kinek van ilyen szép pénztárcája, mint én? Van rajtam egy felirat piros, fehér és zöld betűkkel: Pest, 1848, Sándornak. A másik oldalon egy másik hímzés, ami a magyar nemzeti színű (piros-fehér-zöld) zászlót ábrázolja, és a felirat: Talpra magyar versért. Hogy kié vagyok? Jelenleg a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum tulajdonában állok, de az eredeti gazdám Petőfi Sándor magyar költő volt. A pénztárcát a feleségétől, Szendrey Júliától kapta ajándékba. Micsoda egy szenvedélyes és tehetséges páros voltak! Sajnos a házasságuk tragikusan rövid ideig tartott. Petőfi Sándor mindössze 26 éves volt, amikor eltűnt az 1849-es segesvári csatában. A halálhíre persze nem csak engem szomorított el, de az egész országot. Szeretek arra gondolni, hogy ha rövid is, de szép élete volt. Egyrészt kiváló költő volt. Nem csak csodálatos verseket írt, de például a János vitéz című elbeszélő költeményt is, ami szó szerint Tündérországba kalauzolja el az olvasókat. Dolgozott szerkesztőként, fordítóként, sőt még vándorszínészként is – még ha ebben nem is volt túl sikeres. Ő szerezte a Nemzeti Dal című verset és részt vett a híres 12 pont (12 követelés) összeállításában, amelyek nélkül az 1848. március 15-én kirobbant pesti forradalom talán meg sem történt volna. Hitt a forradalomban és a szabadságban. Tevékenyen részt vett az eseményekben, ám végül ez lett a veszte is, hisz így került a segesvári csatamezőre is, ahol eltűnt. Felesége özvegy lett, a fia árva, és elárvultam én is. Régen történt mindez, de azért még így is hiányzik néha. Ilyenkor azonban szeretek arra gondolni, hogy ugyan rövid élete volt, de milyen tartalmas.