A nehéz társadalmi helyzet, a szlovákok nemzeti elnyomása és az erősödő nemzeti emancipációs mozgalom páneurópai tendenciáinak hatására az 1930-as években erős forradalmi hazafias nemzedéket hoztak létre. Az élén a 19. század 3 nagy politikusának gondolatai voltak: Ľudovít Štúré, Jozef Miloslav Hurbané és Michal Miloslav Hodžáé. Nekünk köszönhetően jelentősen előrehaladt a szlovákság modern nemzetté építésének folyamata, amely államjogi státuszt kezdett követelni. Ebben a folyamatban fontos lépés volt az irodalmi szlovák kodifikáció. Az új irodalmi nyelv alapelveit 1843-ban Hlbokomban Štúr, Hurban és Hodzs találkozásán dolgozták ki, amit Štúr később A szlovák nyelv tudománya című művében írt le. Bár az előző időszakban is voltak próbálkozások a szlovák kodifikálására, a Štúrov-féle szlovák bizonyult a legalkalmasabbnak, életképesnek és az egész nemzet számára elfogadhatónak.