Amikor Mia és Lukács Prágába látogattak, egy helyi étteremben kellemes meglepetésben volt részük. Az étlapon a szokásos sós ételek helyett olyan édes finomságokat is kínáltak, mint a mákos krumplis gnocchi és az ellenállhatatlan "buchtičky s krémem" (tejszínes édes zsemle). A kíváncsi testvérek megkóstolták ezeket az ételeket. Mia a mákkal és édes cukorral megszórt krumplis gnocchit, Lukács pedig az édes vaníliakrémmel leöntött zsemléket. Mia megkérdezte a pincért erről az édes hagyományról. Az elmagyarázta, hogy évszázadokra nyúlik vissza. A szűkös időkben, amikor a hús vagy a zöldség nem volt könnyen elérhető, innovatív cseh szakácsok és házigazdák laktató ételeket készítettek olyan alapvető összetevőkből, mint a liszt, a tej és a tojás. Az idő múlásával ezek az édes ételek kedvelt főételekké váltak, nem csak finomságuk miatt, hanem az általuk kiváltott nosztalgia miatt is. Mia és Lukács számára ez nem csak a kulináris normák megszegéséről szólt, hanem arról is, hogy megértsük a cseh emberek rugalmasságát és kreativitását. Ez az „édes lázadás” bizonyítja, hogy a kihívásokkal teli időkben is képesek az emberek örömet és kényelmet találni.