Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy a világ egyik legnehezebb nyelve. Talán mások nem is igazán éreznék magukat kellemesen ettől a jelzőtől, de én büszke vagyok rá. A kínai, a japán, és az arab nyelvvel egy ligában játszom, ha a nehézségről van szó. Különösen elégedetté tesz engem ez a cím a méretem okán. A többiek mind „nagy” nyelvek, rengetegen beszélik, bezzeg engem mindössze körülbelül 15 millióan, ők is főleg Magyarországon. Hogy mit érdemes tudni rólam? Az uráli nyelvcsaládba tartozom és egy úgy nevezett agglutináló nyelv vagyok. Ez azt jelenti, hogy a toldalékok a szavaim végére kerülnek, hozzátapadnak, és ily formán eggyé válnak a szóval. Az ábécém latin és 44 betűt tartalmaz, beleértve ékezetes magánhangzókat is, ami sokakat összezavar, pedig ezek pont egyszerűvé teszik a szavak kiejtését. A mássalhangzók terén is rendelkezem érdekességgel, mert vannak kétjegyű mássalhangzóim. Cserébe viszont összesen egy múlt és jelen időm van, sőt még a jövő időt is sokszor jelen idejű igével fejezem ki. Mindezek után, azt hiszem, érthető a fentebb említett pozícióm, ám ha engem kérdezel, így is megéri megtanulni engem. Ha másért nem, azért, hogy elmondhasd, hogy beszéled Európa egyik legrendhagyóbb nyelvét.