Wisława Szymborska nevét hallva legtöbbünk kiváló költészetére és 1996-os irodalmi Nobel-díjára asszociál. Nem mindenki tudja, hogy a költő gyengéi voltak kézzel készített kollázsok. Ezeket ő maga matricáknak nevezte. Szymborska rokonai, barátai gyakran kaptak ilyet tőle ünnepek vagy más különleges események alkalmával, de néha minden ok nélkül is. Ezekkel a kollázsokkal kommunikált: amikor levelet kapott olvasóitól, válasz helyett néha elküldött nekik néhány saját kézzel készített kivágást. Ezek hétköznapi dolgokat kommentáltak. Vidám, humoros kártyák is készültek, amelyek röviden és ironikusan mutatták be az akkori élet abszurditását, vagy legalábbis némi elmélkedésre, elgondolkodtatásra késztettek. Az első kártyakollázsokat az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kezdte el készíteni. Az akkori boltokban kapható képeslapok csúnyák voltak, vagy előfordult, hogy egyszerűen nem lehetett kapni, úgyhogy a kollázsok sokszor újságokból kivágott töredékekből készültek. Ezekből mappákba válogatva alkalmi képeslapokat, képeslapokat komponált. A költőnő hobbijával foglalkozó barátok vintage folyóiratokat, régi képeslapokat és színes folyóiratokat is hoztak neki külföldről.